Feladatai, szervezete, alapvető működési kérdései

A Kar feladatai:

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rögzíti köztestületünk alapvető feladatait. A létrehozással elérni kívánt cél, hogy az MKK védje a tisztviselői szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztviselő és tisztviselői státuszú foglalkoztatott (továbbiakban: kormánytisztviselő) jogait.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében a Kar:

• megalkotja az etikai elvárásokra vonatkozó részletszabályokat, kialakítja az etikai eljárás rendszerét, és lefolytatja az etikai eljárásokat, tagjai számára etikai igazolást bocsát ki,
• konzultációs jogot gyakorol a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal és az MKK-t érintő jogszabályokkal összefüggésben,
• véleményezési joggal rendelkezik a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben és az igazgatási állománnyal és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
• jogalkotással összefüggő jogainak keretében kezdeményezheti a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását, a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,
• tagjairól külön informatikai szakrendszer működtetésével nyilvántartást vezet,
• szakmai programokat szervez, szakmai kiadványokat jelentet meg,
• tagjai számára kulturális, sport- és jóléti programokat szervez,
• tagjai számára kedvezményes szolgáltatásokat nyújt, erre irányuló együttműködési keretmegállapodások útján,
• a kiemelkedő szakmai munka, illetőleg a közjóért végzett tevékenység méltó elismerése érdekében díjakat adományoz,
• tagjai részére a közigazgatási munka sokszínűségének irodalmi, illetve képzőművészeti eszközökkel történő bemutatása érdekében pályázatokat ír ki,
• megalkotja működési szabályait, éves költségvetését és elfogadja az annak végrehajtásáról szóló beszámolót,
• tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba,
• megfigyelőként részt vesz a kormánytisztviselők továbbképzésében és vizsgáztatásában, intézkedéskezdeményezési jogosultsága mellett,
• kitüntetés vagy elismerés adományozását kezdeményezheti.

A Kar szervezete, alapvető működési kérdései

A Kar szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintézői szervből áll. A Kar legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve az Országos Küldöttgyűlés. Az Országos Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Országos Küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.

Állandó meghívott a miniszter, a miniszter által vezetett minisztériumban működő közigazgatási államtitkár, vagy az általuk meghatározott eljárásrendben megjelölt személyek.

A Kar legfőbb ügyintézői testülete az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség), amelynek tagjai:

• az elnök, az alelnökök;
• a Felügyelőbizottság elnöke;
• az Országos Etikai Bizottság elnöke.

Az elnök a Kar képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját az Országos Küldöttgyűlés által megválasztott legfeljebb öt alelnök segíti.

Az Országos Küldöttgyűlés nyolcvan tagból áll. A Kar működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat az Országos Iroda látja el. A főtitkár vezeti a Kar Országos Irodáját, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.

A Területi Közgyűlés Területi Elnökséget (elnököt és alelnököt), valamint 5 tagú Területi Etikai Bizottságot választ. Etikai ügyekben elsőfokon a területi etikai bizottság, másodfokon pedig az Országos Etikai Bizottság jár el. Az Országos Küldöttgyűlés tagjait, a Területi Elnökséget, a Területi Etikai Bizottságot és elnökét egy időben, öt évre, a Választási Szabályzat szerinti eljárásrendben választják meg. Nem lehet az Országos Küldöttgyűlés és a Területi Közgyűlés tagja az a kormánytisztviselő, aki a választás kitűzésének időpontjában jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, ide nem értve a megrovást.

A kari tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

A Kar tisztségviselője legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő lehet. Adott tisztségre a kormánytisztviselő legfeljebb három egymást követő alkalommal választható újra. Ez alól kivételt képez az elnök, aki legfeljebb két egymást követő alkalommal választható az MKK elnökévé.