Feladatai

A Kar alapfeladatai

a)    szakmai érdekképviseletet és érdekvédelem, konzultációs és felterjesztési jog gyakorlása, a kormányzati szolgálati jogviszonnyal-, a Kart érintő jogszabályokkal összefüggő kérdésekben és az igazgatási munkaerővel való gazdálkodás kérdéseiben véleményezési jog gyakorlása, a Kar kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását és módosítását;

b)    megalkotja a kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódexet (hivatásetikai részletszabályokat) és eljárási szabályokat, lefolytatja az etikai eljárásokat;

c)    a Kar működésével összefüggő tevékenységek: az Alapszabály megalkotása, tagjairól és szerveiről nyilvántartás vezetése, díjak és elismerések alapítása és adományozása, valamint más állami szerveknél ezek kezdeményezése, éves költségvetésének megalkotása, pályázatok és szakmai kiadványok megjelentetése;

d)    megfigyelőként részt vesz a kormánytisztviselők vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi és egyéb intézkedést kezdeményez, szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervez;

e)    tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.

A Kar szervezete, alapvető működési kérdései

A Kar szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintézői szervből áll. A Kar legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve az Országos Közgyűlés. Az Országos Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Országos Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.

A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter az Országos Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

A Kar legfőbb ügyintézői testülete az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség), amelynek tagjai:

• az elnök, az alelnökök;
• az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke;
• az Országos Etikai Bizottság elnöke.

Az elnök a Kar képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját az Országos Közgyűlés által megválasztott legfeljebb öt alelnök segíti.

A főtitkár vezeti a Kar Országos Irodáját, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.

Az Országos Közgyűlés nyolcvan tagból áll. A Kar működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat az Országos Iroda látja el.

A Területi Közgyűlés Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot választ. A területi szinten működő Kar véleményét köteles kikérni a területi államigazgatási szerv vezetője a munkavégzésre, munka és pihenőidőre, juttatásra és jutalmazásra vonatkozó munkáltatói szabályozásról, jogosult véleményezni és konzultációt kezdeményezni a munkáltatói intézkedésekről.

A területi etikai bizottság Becsületbíróságként, elsőfokon eljár etikai ügyekben. 

Az Országos Közgyűlés tagjait, a Területi Elnökséget, a Területi Etikai Bizottságot és elnökét egy időben, két külön jelölőlista alapján öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint választják meg. Nem lehet az Országos Közgyűlés és a Területi Közgyűlés tagja az a kormánytisztviselő, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

A kari tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

A Kar tisztségviselője legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő lehet. A Kar tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. Tisztségviselő nem lehet politikai párt tagja, politikai felsővezető, politikai vezető, közigazgatási és helyettes államtitkár, hivatali szervezet vezetője, más kamara tisztségviselője.