Etikai eljárások és döntéshozatal a gyakorlatban- szakmai konferencia

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Kormánytisztviselői Kar a KÖFOP-2.2.3 – VEKOP-16-2016-00001 „Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” című projekt keretein belül 2020. március 3-án, Budapesten „Etikai eljárások és döntéshozatal a gyakorlatban” címmel szakmai konferenciát szervezett a kormányzati igazgatási szervek humán vezetői,  ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársai, az etika iránt érdeklődő kormánytisztviselői, az MKK etikai bizottságai tagjai részére. A konferenciára háromszoros túljelentkezés mellett került sor, így további konferenciák megtartását tervezi a Kar stratégiai együttműködő partnerei segítségével.

A konferencia egyik célja a tisztviselői jogviszonyt meghatározó joganyag áttekintése, az MKK új Hivatásetikai Kódexe megismertetése, az etikai eljárások tapasztatainak átadása volt. Emellett célul tűztük ki azt, hogy a tisztviselők – az etikai kérdések elvi-történelmi megalapozásán túl – megismerkedhessenek más kamarák etikai gyakorlatával, a versenyszférában felmerülő etikai kérdésekkel is.

A konferencia levezető elnöke Prof. Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok úr, a projekt szakmai vezetője megnyitó beszédében ismertette a projekt kiemelt céljait, hangsúlyozva a hivatásetikai kérdések fontosságát. A közszolgálati szemléletformálás egyik célja, hogy köz érdekében végzett munka során felmerülő helyzeteket jól, jogszerűen tudjuk kezelni, felismerve az azt veszélyeztető helyzeteket is.

Palich Etelka elnök asszony köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a megfelelően működő közigazgatás alapvető része az etikai levárások, szabályok ismerete, azok folyamatos vizsgálata mind a tisztviselő, mind a szervezet szintjén. Rendkívül fontos a morális némaság felszámolása annak érdekében, hogy a szervezet ki tudja vívni a társadalom elismerését. A vezetők felelőssége meghatározó, hogy felismerjék, a hivatásetika azt a célt szolgálja, hogy hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománya legyen az igazgatási szervezeteknek, amely képes és hajlandó arra, hogy a közigazgatással kapcsolatos feladatokat és problémákat annak mértéke szerint megfelelően és közös mércéje szerint jól kezelje.

A „Tisztviselőkkel kapcsolatos elvárások a Kit. tükrében” című előadásában dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár úr ismertette a törvény elfogadásával, megalkotásával kapcsolatos célokat, egyben a törvény végrehajtásával kapcsolatban felmerült kérdéseket és újabb kihívásokat. A fentieket követően a Kit. alapvető, tisztviselői jogviszonyt meghatározó szabályairól szólt, kiemelve a nemzeti érdek figyelembevételével kapcsolatos szabályokat, miszerint a tisztviselőnek ismernie kell az általa végzett szakterület társadalompolitikai céljait.

Dr. Hazafi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens úr a jó tisztviselő és jó munkáltató eszménye tárgyában tartott előadást. Kiemelte, hogy a jó tisztviselő feltétele a jó munkáltató megléte. A jó munkáltatói minőség megalapozása kapcsán három területre hívta fel a figyelmet. A közigazgatás rendszerében paradigmaváltás zajlik, amelynek során a szabályozási hangsúlyok más szintre kerülnek. Fontos a szervezetek megfelelő HR stratégiája, s ezzel együtt humán szakemberek képzése és új feladatokra való felkészítése. Ezzel összefüggésben szükséges a nemzetközi trendek folyamatos vizsgálata, a jó gyakorlatok, innovatív megoldások meghonosítása, megfelelő adaptálása is.

„Etikatörténet – Mire jó az etika?” címmel tartott előadásában Dr. habil. Birher Nándor tanszékvezető egyetemi docens úr az etikatörténet meghatározó szereplőiről, az általuk közvetített üzenetekről beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy az etikai szabályozókban meg kell tudni válaszolni, hogy mi az a cél, amit az etikával, annak szabályaival el kívánunk érni. Az etikáról folyamatosan beszélni kell, a közbeszéd tárgyává kell tenni a hatékony és érdemi változások elérésére érdekében. Az etikai kérdések felvetése minden téren a vezetők feladata kell, hogy legyen.

A konferencia délutáni szekciójában dr. Böszörményi-Nagy Géza úr, a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának elnöke ismertette az orvosi hivatásrend szakmai elvárásaival, etikai eljárásaival kapcsolatos szabályokat, gyakorlatot. Előadásában az orvosi kamarai rendszer kialakulásáról, a kamarai feladatellátásról is részletes tájékoztatást adott.

Beke Zsuzsa asszony, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője „Etikai elvárások, eljárások a versenyszféra területén” című előadásában a gyógyszeripari cégeket érintő etikai rendszerekről, nemzetközi és hazai együttműködésekről és kötelezettségekről beszélt, hangsúlyozva azok folyamatos számonkérését és ellenőrzését.

A becsületbírósági eljárások jogszabályi alapjairól és az eljárási gyakorlatról dr. Buza László pénzügyőr őrnagy, a Magyar Rendvédelmi Kar Etikai Bizottsága elnöke tartott előadást. A becsületbírósági gyakorlat bemutatása mellett esettanulmányok ismertetése és elemzése is az előadás részét képezte.

A konferencián dr. Szigethi Orsolya asszony, az MKK Országos Etikai Bizottságának elnöke ismertette az MKK Hivatásetikai Kódexe előkészítésével kapcsolatos feladatokat, az új szabályozás fontosabb elemeit, azok szükségességét. A Hivatásetikai Kódex felülvizsgálata során a Kar nagyban támaszkodott a gyakorlatban szerzett tapasztalatokra, ezzel is egyszerűbbé és könnyebben kezelhetővé téve a Kódex szabályait.

Az etikai eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatokról dr. Belányi Márta, az MKK főtitkára beszélt. Előadásában az etikai bejelentésekkel kapcsolatos megállapításokat, az etikai eljárási gyakorlat irányait és az eljárás céljával kapcsolatosan felmerül kérdéseket, új kihívásokat ismertette a konferencia résztvevőivel.

A konferencia zárásaként Palich Etelka elnök asszony hangsúlyozta, hogy az etikával, ezen belül is a tisztviselői etikával foglalkozni kell és ennek a célnak a megvalósítása érdekében a Kar további konferenciák megrendezését tervezi.

Köszönjük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és munkatársai segítségét és együttműködését az eredményes konferencia megszervezésében.

Országos Iroda