Érdekességek a sófogyasztásról

  1. Csak ismétlésképpen tanulmányainkból. Só= NaCl, azaz nátrium és klór nátriumklorid formájában! A nátrium a legfontosabb makroelem a szervezet számára, de napi igényünk csupán 1,5 – 2 g. A nátrium csaknem teljesen a konyhasóból származik. 2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak felel meg (NaCl).
  2. A tudományos kutatások becslései szerint, ha mindenki 30 %-ot visszavenne só fogyasztásából, 16 %-kal csökkenne a szívinfarktusból eredő halálestek száma, és felére apadna azoké a személyeké, akik magas vérnyomás elleni kezelésre szorulnak.
  3. Csak a 20 mg nátrium/liter alatti víz minősül nátriumszegénynek, így magas vérnyomásos betegnek csak a 100 mg/l nátriumnál és 150 mg/l kloridnál kevesebbet tartalmazó ásványvíz ajánlható.
  4. A sportitalok vagy izotóniás italok sok káliumsót tartalmazhatnak, ezért fogyasztásuk csak normális vérnyomás esetén megengedhető, de akkor is megfontolandó!
  5. A sós rudak, a chipsek, a sózott olajos magvak (sós mogyoró, sós mandula stb.) is hozzájárulnak a vérnyomás emelkedéséhez.
  6. Ugyanakkor a gyógyító sós pára belégzése igen pozitívan hat a légúti megbetegedésekre. A só természetes antihisztamin, tisztítja a tüdőt, a hörgőket. A só felbontja, meglágyítja a nyálkát a tüdőben. Belégzése felhasználható a hurut és az arcüreg lerakódásainak felszakításához is.
  7. Az étkezési só kilogrammonként 20-34 mg jódot tartalmaz. Magyarországon különösen fontos a jód pótlása, mivel az ország legnagyobb része jódhiányos. Sózásra használjon jódozott sót!
  8. Kínában már a XVI. században ismert volt a túlzott sóbevitel végzetes hatása. Tudták, hogy testsúly-kilogrammonként 1g só elfogyasztása már halálos ítéletként hat a szervezetre. Mivel a só nagyon drága volt akkoriban, a korabeli kínai nemesek körében terjedt el a rituális öngyilkosságoknak ez a formája.
  9. Hogyan számítjuk át a nátriumtartalmat sóra?

 

vissza a cikkre...