- Bemutatkozás
- Hírek
- Választás 2023
- Kar
- Dokumentumok
- ETIKA
- Pályázatok
- Kedvezmények
- AUTÓ
- BANK
- BIZTOSÍTÁS
- Múzeumok
- NYELVTANULÁS
- SZÍNHÁZ, CIRKUSZ
- Szolgáltatás
- EU-Solar Nyrt.
- GF Építő Kft.
- Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft.
- Trendo Dental Fogászati Kft.
- Klíma-Express Kft.
- Izabell Optika
- Szalay-Hitelplusz Kft.
- Walter Férfi Divat
- EUROFAIR Kft.
- Magyar Felnőttképző és Tanácsadó Kft.
- Erzsébet Fürdő Gyógyászati és Szűrőközpont
- Magyar Posta Zrt.
- Kovaka Fitt Kft.
- Budaörsi Lőtér
- UTAZÁS, KIRÁNDULÁS, SPORT
- Kapcsolat
- Baranya vármegye
- Bács-Kiskun Vármegye
- Békés Vármegye
- Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye
- Budapest Főváros
- Csongrád-Csanád Vármegye
- Fejér Vármegye
- Győr-Moson-Sopron Vármegye
- Hajdú-Bihar Vármegye
- Heves Vármegye
- Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye
- Komárom-Esztergom Vármegye
- Nógrád Vármegye
- Somogy Vármegye
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye
- Tolna Vármegye
- Vas Vármegye
- Veszprém Vármegye
- Zala Vármegye
Érdekességek a halfogyasztásról
1. Bizonyára hallott már arról, hogy a grönlandi eszkimók vagy a japán halászok között jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azokban az országokban – köztük hazánkban is –, ahol az emberek nem esznek napi rendszerességgel halat.
2. Az ókori Egyiptomban olyan halbőség volt, hogy az emberek olcsóbban juthattak halhoz, mint a kenyérhez.
Sok halat fogyasztottak a középkori Európában is, mivel az egyház által előírt húsmentes napokon a húsfélék közül csak halat volt szabad enni.
Skóciában a XVII. században olyan sok volt a lazac, hogy jogilag szabályozták fogyasztásukat, és a szolgáknak nem volt szabad heti három alkalomnál többször lazacot adni.
3. A középkori Magyarországon a címerállatként is szerepelő csukát tartották legnagyobb becsben a halak közül. Télen a tengerből a folyóinkba úszó viza számított különösen kedvelt fogásnak, melyet sós vízzel telt hordókban tartósítottak, és az ikráját is szívesen fogyasztották. Az 1200-as években vált elterjedtté, hogy a természetes vizektől távol lévő területeken is létesítettek halastavakat.
4. A 17. század jeles török utazója Evlia Cselebi a hazánkról írott ismertető szövegében megemlékezik a pörkölt ponty, a rántott süllő és a kárász leves finomságáról. Útleírásában megemlíti, hogy ha valaki megmeríti a fejfedőjét a Dunában, akkor bizton számíthat arra, hogy lesz benne hal.
5. Bornemissza Anna fejedelemasszony 1630-ban kiadott szakácskönyvében potykából 27, harcsából 14 fajta, pisztrángból 18, vizából 22 fajta, csukából pedig 40 féle ételt találhatunk. A nagyszombati 1763-ban megjelent szakácskönyv különleges böjti étele volt az ikrás káposzta.
6. A hazai igen híres és magyaros halászlé (vagy szebben magyarosabban hangzóan - ahogyan pl.: Jókai, Mikszáth és Móra Ferenc is nevezi: halászoslé), alig kétszáz éves múltra tekint vissza. A reformkorból ismerjük első hiteles receptjét. Nagyon valószínű, hogy előtte is kedveltek voltak hazánkban a halból készült levesek, ám tulajdonképpen világhírűvé válását a paprikával történő házasításának köszönheti.
7. Magyarországon egyébként az egy főre eső halfogyasztás alig 4-4,5 kilogramm évente, mely az uniós 24 kilogrammhoz viszonyítva rendkívül alacsony. (Baján a legmagasabb 32 kg/fő/év).
Sajnálatos módon hazai halfogyasztásunk jelentős része importált árukészletből származik. Ennek oka egyrészt a magyar termékek alacsony feldolgozottságából eredhet, másrészt sokakban él az a képzet, hogy csak a tengeri halak fogyasztásához kötik a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzésével kapcsolatos jótékony tulajdonságokat.
felhasznált források:
mindmegette.hu/mint-hal-a-vizben-egeszseg-es-halfogyasztas-33720 (2013. febr. 26.)
www.baja.hu (2013. febr. 26.)